Futsal országos döntő

A megyei torna megnyerése után január 13-án indult csapatunk Kaposvárra a 20 csapatos országos döntőre. Mivel ebben a versenyszámban nincs kiemelés, az az elképesztő dolog állt elő a sorsolás után, hogy ugyanazon öt csapatos csoportba került a tavalyi bajnok Kaposvár, a második helyezett Tiszalök, a harmadik helyezett Szeged, az ötödik helyezett Budapest és a hetedik helyezett Vác. Igaz egy-egy esetben ugyanazon városból másik iskola, de a mostani kiverte a tavalyit, így nem lehet azt mondani, hogy könnyű dolgunk lett volna.

Csapatunk rendkívül kulturáltan, nagy iramot diktálva játszott, s megnyerte ezt a „halálcsoportot”.

A vasárnapi helyosztókra a játékvezetők jobban elfáradtak, mint a játékosok, mert egészen elképesztő hibák sorozatát követték el. Néhány mérkőzés kis híján botrányba fulladt. Sajnos a bírói tévedéseknek mi is többször áldozatául estünk.

A négy közé jutásért a Tatabányával játszottunk, akik bírói asszisztálás mellett durváskodtak, tördelték a játékot. Az utolsó három percben két egyértelmű büntetőt nem ítéltek meg a javunkra. Merem ezt azért mondani, mert még az igen elfogult tatabányai szülők közül is többen elismerték, hogy az volt. A döntetlennel végződött mérkőzés után a büntetőpárbajt elveszettük, így csak az 5-8. helyért folytathattuk a küzdelmet.

A következő mérkőzést végig vezetve nyertük a Békéscsaba ellen, így az utolsó meccsünket az 5. helyért játszhattuk.

Így kerültünk össze a paksiakkal. Nagy iramú, színvonalas és sportszerű mérkőzés volt, ahol viszonylag hamar megszereztük a vezetést. Ezt ugyan nem tudtuk növelni, de a kapunk nem igazán volt veszélyben. Már az utolsó percben voltunk, amikor a hatosunkon belüli kavarodásban az egyik paksi, fejmagasságban kézzel ütötte a hálónkba a labdát. Legnagyobb megdöbbenésünkre a bíró gólt ítélt, pedig még a kezezést elkövető is elismerte annak tényét. Így megint döntetlen lett, s megint elvesztettük a büntető párbajt (itt nincs hosszabbítás).

Ezzel együtt is dicséret illeti a fiúkat, akik ezzel a hatodik helyezéssel a legjobb Pest megyei eredményt érték el a Futsal diákolimpiák történetében.

Több, a helyszínen tartózkodó labdarúgó edző odajött hozzám, s azt mondták: „A tornán két igazán jó csapat volt a Kazincbarcika (ők nyertek) és a Vác.”

A mezőny kiegyensúlyozottságára jellemző, hogy a lejátszott 52 mérkőzésből mindössze 19 végződött egynél nagyobb gólkülönbséggel (10 döntetlen mellett).

Eredményeink, időrendi sorrendben:

Vác – Kaposvár               1:1

Vác – Szeged                  8:0

Vác – Budapest               2:1

Vác – Tiszalök                 1:1

Vác – Tatabánya             1:1

Vác – Békéscsaba           4:2

Vác – Paks                      1:1

A csapat tagjai:

Rácz Márk (kapus), Fábián Gábor (cs.k.), Oláh Dániel, Króner Martin, Papp Kristóf

Bábik Krisztián, Horváth Péter, Urbán Norbert, Kovács Bence, Szijártó Gergő

A krónikához hozzátartozik még az is, hogy Papp Kristóf sérülten is vállalta a játékot. Ocztos Martin betegség miatt, Vásárhelyi Zoltán, Menyhárt Péter és Szegner Dávid a létszámkorlát miatt nem utazhatott a döntőre, pedig az edzéseken ők is tisztességesen dolgoztak és az ő munkájuk is kellett a többiek által elért eredményekhez.

Fábián Gábor csapatvezető