Az első Nobel-díjas nő: Marie Curie

Ki volt ez a rendkívüli képességekkel, adottságokkal, szorgalommal és kitartással bíró tudós, aki oly korban élt e földön, amikor egy nő nem lehetett semmilyen tudományos testületnek, akadémiának a tagja, nem nevezték ki Oxfordban egyetemi tanárnak, annak ellenére, hogy évek óta ott tanított és felfedezések sokasága bizonyította kiválóságát?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ az az előadás, melyet a „2011 Atommag Centenárium Éve” alkalmából rendezett Kovács Éva tanárnő iskolánkban. A lengyel születésű Marie Curie akkor kutatta az atommagot, amikor korának tudósai az atom létét is megkérdőjelezték. Mivel szülőhazájában egy nő nem tanulhatott tovább, Franciaországba ment, hogy tudományos kíváncsiságát egyetemi tanulmányaival, majd később méltatlan körülmények között folytatott tudományos kutatásaival csillapítsa. Férjével együtt felfedezték a rádiumot, melyet szülőhazájáról polóniumnak neveztek el, a sugárterápiát, melyet módosított formában mind a mai napig alkalmaznak, ők dolgozták ki a sugárzás mérésére alkalmas mérőeszközöket, megállapították, definiálták az egységeket, így lehetővé téve a pontos besugárzási dózis meghatározását. Az első világháború kitörésekor Mme Curie azonnal felismerte a francia egészségügy hiányait, mozgó röntgen berendezésekkel segítette a háborús Franciaországban a diagnosztizálást.

Minden apró eredményért meg kellett küzdenie, falakat kellett áttörnie ahhoz, hogy tudományos eredményeit elfogadják. Mindezt szegénységben, szerényen, a tudomány oltárán saját magát feláldozva.

Az előadáson kívül kiállítás tanúskodik e zseni életművéről, valamint készül egy angol nyelvű színdarab életművéről, melyet a két tannyelvű osztály előadásában láthatunk, Kovács Éva írja a darabot eredeti angol dokumentumok alapján.

Franciaország és Lengyelország is a 2011-es évet Marie Curie Évnek nyilvánította, így tartva elevenen a tudomány e csodáját. Mivel a rádium biológiai hatásával még nem voltak tisztában, csoda, hogy hatvanhét éves koráig kutatni tudott, de a sugárzás következményeképpen fellépett leukémiában halt meg. A mag azonban jó talajra hullott, hiszen Irene nevű lánya a férjével együtt 1934-ben felfedezte a mesterséges radioaktivitást, amiért ők is Nobel-díjat kaptak.

Einstein a következőket mondta róla: „Ő volt az egyetlen tudós, akit a hírnév nem rontott el”.

SziE.

Az előadáson készült felvétel itt tekinthető meg.

Róla mondták:

„Ha nem fedezték volna fel a rádiumot 1898-ban, akkor valószínűleg nem nevezhetnénk a 20. századot atomkorszaknak.”

„A zsenialitásnál csak egyetlen dolog ritkább: a rádium. MC kiválóan példázza e kettő kombinációját.” (Einstein)